Kikelés után - kedvező időjárás esetén - a hajtások gyorsan fejlődnek, és rajtuk sárga színű, pillangós virágok nyílnak. Ekkor a növényeket - a burgonyához hasonlóan - földdel fel kell kupacolni. Ha a kupacokat a szép vagy az eső széthordja, akkor ismételjük meg a felkupacolást.

Erre azért van szükség, mert a virágok megtermékenyülése után a terméstartó 6-8 cm mélyen a laza talajba fúródik, és a magkezdemény ott fejlődik hüvelyes terméssé!

  Nyáron a földimogyoró ápolása a talaj gyommentesen tartásából, esetleg fejtrágyázásából és öntözésből áll.

  A termések október elejére érnek be (április-májusi vetésből); a hüvely héja ilyenkor sárgásfehér, a benne levő magvak pedig húspirosak.

A földimogyoró betakarítása

A földimogyorót úgy szedjük fel, hogy ásóval a bokor alá nyúlunk, (cserepes példányoknak kézi kisásóval) megemeljük, majd a növényt a száránál fogva óvatosan kihúzzuk a földből, ügyelve arra, hogy a terméshüvelyek ne szakadjanak le.

  Ezután a töveket néhány napig a szabad levegőn megszárítjuk, majd a hüvelyeket lefejtjük a szárról, és a termést hűvös, szellős helyen, vékony rétegben kiterítve tároljuk. Az éretlen mogyoró nagyon hajlamos a penészedésre; az ilyen mag fogyasztásra alkalmatlan.

  Sütőben akár hüvelyével együtt, akár abból kifejtve megpörköljük, de egyszerre csak keveset, mert gyorsan elveszti a kellemes, friss ízét.