Feltehetően régi hibrid eredetű faj, egyéves, buja növekedésű.
Levele 4 levélkéjű, apró, sárga virágai tavasszal-nyáron nyílnak, önbeporzó, termése gyors érésű, a talajba fúródik.
A hántolt magból étkezési csemegéket készítenek. Az olajkinyerés után visszamaradt fehérje értékes takarmány.
Tisztított zsíros olaja hivatalos a gyógyszerkönyvekben!
Minimális hőmérséklet: -12°C. Fagytűrő.
Fotó, cikk: wikipedia
" A földimogyoró vagy amerikaimogyoró (Arachis hypogaea) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a hüvelyesek (Fabales) rendjébe és a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
Neve ellenére nem a mogyoró (Corylus) nemzetség faja, s a mogyorókkal való rokonsága is meglehetősen távoli. Jóval közelebbi rokonságban áll például a borsóval vagy a babbal, mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak.
Melegigényes növény, kedveli a napfényt. Már gyenge árnyékban mattá válnak zöld levelei. Vízigénye közepes és változó. Homokos talajok megfelelők a számára, nem igényel sok tápanyagot. A növény érdekessége, hogy a virágok megtermékenyülés után a földbe húzódnak és ott nevelik magvaikat. Többször töltögetni kell, mint a burgonyát.
Bokros és fekvő fajtái ismeretesek. Bokros fajtáinak szára az 50–60 centimétert is elérheti.
A fekvő típusúak oldalirányban nőnek, kb. 15–20 centiméteresek lesznek.
A világ földimogyoró termésének mintegy feléből mogyoróvaj készül."
A földimogyoró (Arachis hypohaea) pörkölt magja nagyon kedvelt csemege. A földimogyoró a világ második olajnövénye. A legnagyobb területen Kínában, Indiában és az USA-ban termelik A magja 40-50% olajat tartalmaz, de 25-30% a fehérjetartalma is. A magból préselt olaj egyenértékű az olívaolajjal, tehát fontos étkezési alapanyag.
Préspogácsája és lombja kiváló állati takarmány.
Vetni az érett, egészséges mogyorót lehet. A szabdföldi vetés optimális időpontja április vége, május eleje, viszont cserépben egész évben vethető!
A földimogyoró termesztése a könnyű, de tápanyagdús homoktalajok, valamint a jó vízgazdálkodású, meszes vályogtalajok alkalmasak.
Fényigényes növény révén, csak a kertnek a napsütötte helyére vessük! Cserepes példányokat pedig teljes napsütésre tegyük!
A vetés módja megegyezik a bokorbabéval. A földimogyoró magot állandó helyére vetjük 40x40 cm távolságra, 5-7 cm mélyen.
Kikelés után - kedvező időjárás esetén - a hajtások gyorsan fejlődnek, és rajtuk sárga színű, pillangós virágok nyílnak. Ekkor a növényeket - a burgonyához hasonlóan - földdel fel kell kupacolni. Ha a kupacokat a szép vagy az eső széthordja, akkor ismételjük meg a felkupacolást.
Erre azért van szükség, mert a virágok megtermékenyülése után a terméstartó 6-8 cm mélyen a laza talajba fúródik, és a magkezdemény ott fejlődik hüvelyes terméssé!
Nyáron a földimogyoró ápolása a talaj gyommentesen tartásából, esetleg fejtrágyázásából és öntözésből áll.
A termések október elejére érnek be (április-májusi vetésből); a hüvely héja ilyenkor sárgásfehér, a benne levő magvak pedig húspirosak.
A földimogyorót úgy szedjük fel, hogy ásóval a bokor alá nyúlunk, (cserepes példányoknak kézi kisásóval) megemeljük, majd a növényt a száránál fogva óvatosan kihúzzuk a földből, ügyelve arra, hogy a terméshüvelyek ne szakadjanak le.
Ezután a töveket néhány napig a szabad levegőn megszárítjuk, majd a hüvelyeket lefejtjük a szárról, és a termést hűvös, szellős helyen, vékony rétegben kiterítve tároljuk. Az éretlen mogyoró nagyon hajlamos a penészedésre; az ilyen mag fogyasztásra alkalmatlan.
Sütőben akár hüvelyével együtt, akár abból kifejtve megpörköljük, de egyszerre csak keveset, mert gyorsan elveszti a kellemes, friss ízét.