A pálmák kezelése, gondozása

A pálmák az Arecaceae-k családjába tartozó növények.
A pálmák földünk trópusi és szubtrópusi övezetében mindenütt elterjedtek, jellegzetes trópusi hangulatot árasztanak.
Mintegy 4000 faj tartozik a családba, többségük gazdaságilag jelentős.

1; Botanikai jellemzők

Üstökös levélkoronájú, akár 40-50 m magasra is megnövő fák.
Rendszerint nem ágaznak el és többségük sarjadzásra sem hajlamos.
Törzsük jellegzetes pálmatörzs, melyen a levélripacsok illetve levélcsonkok fajra jellemzően megtalálhatók.
Leveleik nagyok, erősen tagoltak, szárnyasan vagy legyezőszerűen osztottak vagy összetettek.
Virágzatuk füzérvirágzat, vannak egy- és kétlaki fajok, szél- vagy rovarbeporzásúak.

2; Fényigényeik

A pálmáfélék - lévén a trópusi és szubtrópusi égöv jellegzetes fái - kimondottan fényigényesek.
A kemény lombú fajok érzékenyek a túlzott felmelegedésre pl.: Phoenix, Chamaerops
A lazább levélszövetűeket árnyékolással kell védeni az erős napsütéstől pl.: Howeia, Chrysalidocarpus, Chamaedorea
Egyes pálmafajok nyáron direk napon vagy magasárnyékoló alatt szabadban is nevelhetők, ekkor a növények zömök,erős szöveti szerkezettel fognak rendelkezni.

Fényszegény tartás következtében a levélnyél megnyúlik, elhajlik.

3; Hőigény

A növények optimális fejlődéséhez 22-24°C -on kell tartani őket.
A téli alacsony hőmérséklet tűrés alapján 3 csoportba oszthatók:

- Hidegházi fajok: amelyek téli minimum hőmérséklete: 10-14°C
pl.:Chamaerops

- Mérsékeltházi fajok: a téli minimum hőmérséklete: 14-18°C
pl.: Phoenix, Chrysalidocarpus, Chamaedorea.

- Melegházi fajok: téli minimum hőmérséklete: 20°C
pl.: Cocos nucifera

4; Víz- és páraigény

Az öntözővíz tekintetében a pálmáknak nincsenek különleges igényeik.
Kerülni kell a kiszáradást és a túlöntözést, utóbbi esetben gyökérrothadás, illetve gombás betegségek léphetnek fel.

5; Talaj- és tápanyagigény

A pálmák a közeggel szemben nem különösebben igényesek.
Az 5,5 - 7,0 pH-értékű, jó szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag általános levéldísznövény termesztésre alkalmas közeg megfelelő számukra.
Az erős növekedésű hidegházi fajok kötöttebb szerkezetű közeget igényelnek, a mérsékeltháziak lazább szerkezetűt.

A pálmák tápanyagigényesek.
Alaptrágyaként :
140 - 280 mg/l N
100 - 200 mg/l P2O5
200 - 400 mg/l K2O
adása szükséges, ami megoldható tartós hatású műtrágyák valamelyikével is pl.: Osmocot.
Ezen felül az intenzív növekedés időszakában hetente kell a tápanyagot pótolni N-túlsúlyos tápoldattal.

Termesztési hibából eredő betegségek:

- Levélcsúcsszáradás:
Részleges gyökér pusztulás okozza, ami a túl száraz vagy nedves viszonyok között lép fel.

- Vashiány:
A fiatal levelek foltokban az erek mentén, vagy egész felületükön klorózisos tüneteket mutatnak. Súlyos esetben a szívlevelek elpusztulnak.
Elsősorban a tömörödött, levegőtlen közeg és a túlöntözés okozza. Vaskelátos beöntözéssel szüntethető meg.

- Káliumhiány:
A tünetek fajonként változóak. Általában áttetsző sárga, majd narancssárga foltok jelennek meg az idősebb leveleken, idővel teljesen elszáradnak.
Káliumos műtrágyázással megszüntethető, a súlyos tünetek maradandó károsodást okoznak.

- Mangánhiány:
A legfiatalabb levelek klorotikusak, az érközökben nekrotikus elhalás figyelhető meg. A levélszeletek deformálódnak, végül a tenyészőcsúcs elpusztul. A túlzott nagy pH értékű, hideg vagy alacsony mangántartalmú közegben lép fel.
Kezelése: a kiváltó ok megszüntetése; mangászulfáttal való permetezés.

Gombás betegségek:

- Palántadőlés (Pythium, Phytophtora):
Elsősorban a túlöntözött, túl sűrű magvetésnél lép fel.

- Szívlevélrothadás (Rhizoctonia):
Túlöntözött állományban, foltszerűen terjed, fertőzött növényanyaggal vihető be.

- Üszög (Graphiola):
Idősebb levélrészeken kiemelkedő sárgásbarna foltok keletkeznek, melyek idővel felszakadnak. Fertőzött növényanyaggal terjed, maradandó tüneteket okoz.

- Foltbetegségek (Annellophore, Colletotrichum, Pestalotiopsis, Pseudocercospora):
Levegőtlen, párás, meleg viszonyok között alakul ki. Csak eleve fertőzött növényekről terjednek tovább. A megtámadott leveleken a tünet maradandó.

- Tő-, levélnyél-, ill. levélalap-nekrózis (Ceratocystis):
Sérült szöveteken keresztül fertőz. A nekrotikus foltok a klamidospórák tömegétől feketék. Beteg növénnyel kerülhet az állományba.

Kártevők:

- Kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticeae):
A levelek színén apró, ezüstös pöttyök, fonákukon finom, pókhálószerű szövedék látható. Alacsony páratartalom és magas hőmérséklet mellet szaporodnak el.

- Pajzstetvek:
A levél és a levélnyél felületén, általában az erek mentén találhatók a barnás színű pajzsok. Levélsárgulást, ill. a fiatal levelek deformálódását okozzák.

- Tripsz (Parthenothrips dracaenae):
A levél színén ezüstös, a fonákon barna, parásodó szívásfolt és ürülékcsepp látható. Ritka kártevő.