Az orvosi zsálya szárazszágtűrő, melegigényes, szárazságtűrő növényként termeszthető. Keményebb és hómentes teleken könnyen kifagy. az első évben lassan fejlődik, a második évben a szárak töve elfásodik, innentől kezdve már jobban áttelel.

Termesztése

A kertekben dísz-, mézelő- vagy gyógynövényként tartják az orvosi zsályát. Az utaktól távolabb érdemes termeszteni, mert szőrözött felületére könnyen rakódik le a por, mely utána nem távolítható el.  A zsályát napos, termékeny helyre kell ültetni, alkalmas a domboldalakon a talaj megkötésére. Az ajánlott műtrágya: N-50, P-45, K-40 kg/ha.

Közvetlen magvetéssel a tél beállta előtt vagy kora tavasszal szaporítható. A sortávolság 60 cm, a vetés mélysége 2-4 cm. Az első 2-3 levélpár megjelenésekor, ritkításra és tápoldatozásra van szükség. 25 cm-enként 2-3 erőteljesebb példányt kell meghagyni, a késő őszi feltöltés után, gondoskodni kell a hótakarásról. Az orvosi zsályát a második évtől kezdve ajánlatos a töveket a talaj felszínéig visszanyesni, a fás szárakat pedig 8-10 cm-re a talaj felett levágni.

A legjobb minőségű drogok nyerésére a leveleket kézzel szedik, az első évben, augusztusban, hogy a tenyészév végéig 3-4-szer gyűjthetőek. Árnyékban szárítják vagy szárítókban 25-30°C-on.

Hatóanyagai és felhasználása

Illóolaja főleg gyűrűs szénhidrogéneket tartalmaz, pl.: szalvén, valamint ketonjaik (tujon, 50%-ig), oxidok (eukaliptol, 15°-ig). Az orvosi zsálya növény illoolaj-tartalma a déli órákban a legnagyobb, mivel annak mennyisége egyenesen arányos a hőmérséklettel.

Hatásai és alkalmazása

- izzadást csökkentő hatású

- pajzsmirigy fokozott működésére használatos (hyperthyreosis)

- az idegrendszer egyes kiegyensúlyozatlan állapotai következtében fennálló fokozott izzadáskor (neurovegetativ labilitás)

Ezen esetekben a vizes kivonatát hidegen fogyasztják, kortyonként.

Belsőleg hasmenésekben is alkalmazzák (napi adagja 3-6 g). Ilyenkor általában a libapimpó (Potentilla anserina) föld feletti részeivel társítják.

Helyi használat főleg ezekben a betegségeben javallják:

-fogínygyulladásban (gingivitis),

- a szájnyálkahártya gyulladásaiban (stomatitis),

- fogágybetegségekben (paradontosis)

- torokgyulladásban (pharyngitis).

Ezen esetekben a forrázatával a szájüreget félórás időközökben öblögetik. Ennek következtében enyhe vérbőség keletkezik, összehúzó és antibiotikus hatás érvényesül, a nyálkahártya gyulladását csökkenti. (Szeszes kivonatát a fogászatban és garatecsetelésre használják.)

Vizes kivonat készítése:

Cickafarkkóró (Achillea millefolium) virágzatával és az orvosi zsályával társítva: egyenlő arányú keverékükből 1 evőkanálnyit 200 ml vízzel leforrázunk, 1 percig enyhe tűzön melegítünj, majd 15 perc elmúltával megszűrjük.

Foto: wikipedia