Albizia julibrissin - Perzsa selyemakác - 5db mag/csomag
Szélesen elterülő, ernyőszerű koronája és finoman szeldelt, kétszeresen összetett levelei könnyed megjelenést adnak neki. Legnagyobb díszértékét nyáron megjelenő, rózsaszínes virágzatai adják, amelyek látványát elsősorban a feltűnően hosszú porzók határozzák meg. A virágzást lapos, babhoz hasonló hüvelytermések követik.
Magyarországon megfelelően napos, meleg és szélvédett fekvésben szabadföldön is nevelhető. Fiatal korában azonban érdemes fokozott téli védelmet biztosítani számára.
Gyors áttekintés
Növekedési forma
Lombhullató, széles koronájú díszfa
Várható méret
Általában 5–8 m, kedvező helyen akár 10–12 m
Fényigény
Teljes nap, lehetőleg napi 6–8 óra közvetlen napsütés
Ideális hőmérséklet
Aktív növekedésben kb. 20–30 °C
Vízigény
Közepes; begyökeresedve jól viseli az átmeneti szárazságot
Talajigény
Laza, jó vízáteresztő, mérsékelten tápdús talaj
Csírázási idő
Általában 1–4 hét
Csíráztatás nehézsége
Könnyű–közepes; maghéj-előkezelés ajánlott
Teleltetés
Kifejlett növény fagytűrőbb; fiatal példányait az első teleken védeni ajánlott
Fontos tudnivaló
Kemény maghéja miatt a vetés előtti meleg vizes áztatás vagy óvatos skarifikáció ajánlott
Fontos: Az Albizia julibrissin fiatal korban érzékenyebb az erős téli fagyokra. Magyarországi kiültetésnél napos, meleg, jó vízelvezetésű és lehetőleg széltől védett helyet válasszunk. Az első néhány télen a fiatal növény tövét és szükség esetén a törzsét is érdemes védeni.
Miért különleges?
Látványos rózsaszín virágzás – a hosszú, selyemszerű porzók könnyed, pomponszerű virágzatot alkotnak. Egzotikus, páfrányszerű lombozat – a kétszeresen összetett levelek finom, légies koronát hoznak létre. Gyors fejlődésű díszfa – megfelelő helyen fiatal korától lendületesen növekedhet. Széles, árnyékot adó korona – idővel jellegzetes, ernyőszerű habitust alakít ki. Jól viseli a nyári meleget – begyökeresedés után meglehetősen jó szárazságtűréssel rendelkezik. Magról is jól nevelhető – megfelelő előkezeléssel a kemény héjú magok viszonylag gyorsan csíráztathatók.
Botanikai bemutatás Az Albizia julibrissin gyors vagy közepesen gyors növekedésű lombhullató fa. Fiatal korban felfelé törőbb, később oldalirányban erősen kiszélesedő koronát fejleszt. Kifejlett állapotban koronája gyakran lapított, ernyőszerű.
Levelei kétszeresen szárnyaltak , számos apró levélkéből állnak. Ez a finom levélszerkezet különösen könnyed megjelenést kölcsönöz a növénynek. Ősszel a lomb sárgás árnyalatot vehet fel, majd lehullik.
A virágzatok nyáron jelennek meg. A tényleges virágok viszonylag aprók, a látványos, „selymes” hatást a nagy számban fejlődő, hosszú fehéres-rózsaszín vagy élénkebb rózsaszín porzók hozzák létre. A virágzás rendszerint nyár közepétől a nyár végéig a legintenzívebb.
A virágokat lapos, hosszúkás, világos- vagy középbarnára érő hüvelytermések követik, amelyekben több kemény héjú mag fejlődik. A száraz hüvelyek egy része a lombhullás után is a fán maradhat.
Természetes elterjedése a kelet-kaukázusi térségtől Észak-Iránon és a Himalája vidékén keresztül Kínáig, Koreáig és Japánig terjed.
Tartása és nevelése Fényigény A selyemakác számára a teljesen napos fekvés a legjobb.
Ideális esetben naponta legalább 6–8 óra közvetlen napsütést kapjon. A megfelelő napfény elősegíti:
az erőteljes hajtásnövekedést, a korona szép fejlődését, a vesszők megfelelő beérését, és mindenekelőtt a gazdag virágzást.
Félárnyékban is életben maradhat, de lazább koronát fejleszthet és kevesebbet virágozhat.
Hőmérséklet Aktív növekedési időszakban kifejezetten kedveli a meleget. A 20–30 °C közötti nyári hőmérséklet megfelelő számára, és a tartós nyári hőséget egy már jól begyökeresedett fa rendszerint jól viseli.
Télállósága erősen függ:
a növény korától, a származásától, a nyári hajtások beérésétől, a talaj vízelvezetésétől, valamint a kert mikroklímájától.
Magyarországon különösen a fiatal növényeket érdemes az első teleken védeni.
Öntözés A fiatal selyemakácot az első években egyenletesebben kell öntözni, mivel gyökérzete még nem képes nagyobb talajtérfogatból vizet felvenni.
Tavasztól őszig: akkor öntözzük, amikor a felső néhány centiméteres talajréteg kiszáradt.
Nyári hőségben: a frissen ültetett és dézsás növények földjét gyakrabban ellenőrizzük.
Idősebb, szabadföldi növénynél: a begyökeresedett példányok már jóval jobban tűrik a szárazabb időszakokat.
Télen: nyugalmi állapotban lényegesen kevesebb vizet igényel.
Kerüljük a folyamatosan vizenyős, levegőtlen talajt.
Páratartalom Nem igényel trópusi páratartalmat. Szabadföldi növényként a magyarországi levegő páratartalma megfelelő számára.
A levelek rendszeres permetezése nem szükséges.
Talaj és cserép A selyemakác sokféle talajt képes tolerálni, de a legszebben jó vízáteresztő, laza, közepesen tápanyagdús talajban fejlődik. Az RHS homokos, vályogos és meszesebb talajokat is megfelelőként jelöl, amennyiben azok vízelvezetése megfelelő.
Dézsás neveléshez ajánlott keverék:
2 rész jó minőségű általános virágföld, 1 rész perlit vagy pumice, 1 rész durvább homok vagy finom szemcsés kéreg, kevés érett komposzt.
A cserép alján legyen megfelelő méretű vízelvezető nyílás.
A tartósan tömör, agyagos és vizenyős közeget kerüljük.
Tápanyag-utánpótlás A növekedési időszakban mérsékelt tápanyag-utánpótlás elegendő.
Dézsás növénynél áprilistól augusztus végéig 3–4 hetente használhatunk általános vagy mediterrán növényekhez ajánlott tápoldatot.
Szabadföldben tavasszal érett komposzt vagy lassú feltáródású általános műtrágya is elegendő lehet.
Nyár végétől már ne adjunk nagy nitrogéntartalmú tápoldatot, mert az erőteljesen növekvő, puha új hajtásoknak a tél előtt időre van szükségük a megfelelő beéréshez.
Magvetés és csíráztatás Előkészítés Az Albizia julibrissin magja kemény, víz számára nehezen átjárható maghéjjal rendelkezik . Ez természetes nyugalmi mechanizmus, ezért a mag előkezelése jelentősen felgyorsíthatja és egyenletesebbé teheti a csírázást. Az USDA adatai szerint a maghéj mechanikai megsértése és a meleg vizes kezelés egyaránt alkalmas a nyugalmi állapot megtörésére.
Ajánlott módszer – meleg vizes előkezelés
Tegyük a magokat hőálló edénybe. Öntsünk rájuk nagyon meleg vizet. Hagyjuk a vizet a magokkal együtt természetes módon lehűlni. A magokat 12–24 órán keresztül hagyjuk a vízben. Ezután azonnal vessük el őket.
Alternatíva – mechanikai skarifikáció A maghéjat finom csiszolópapírral egy kis ponton óvatosan elvékonyíthatjuk.
Fontos: csak a külső héjat sértsük meg. A belső, világosabb embriót ne vágjuk vagy csiszoljuk meg.
Az előkezelés nélküli magok is kikelhetnek, de a kelés rendszerint lassabb és kevésbé egyenletes.
Vetőközeg Használjunk tiszta, levegős, jó vízelvezetésű közeget.
Ajánlott keverék:
2 rész palántaföld vagy finom kókuszrost, 1 rész perlit, kevés finom szemcsés homok vagy vermikulit.
A közeg legyen enyhén nyirkos, de soha ne lucskos .
Vetés mélysége A magokat fektetve helyezzük a földbe.
Vetési mélység: kb. 0,5–1 cm Magok közötti távolság: legalább 2–3 cm Ajánlott csíráztatási hőmérséklet: stabil 22–26 °C
A magokat ne ültessük szükségtelenül mélyre.
Csíráztatási lépések
Készítsük elő a magokat meleg vizes áztatással vagy óvatos skarifikációval. Nedvesítsük át a vetőközeget. Helyezzük a magokat kb. 0,5–1 cm mélységbe. Finoman takarjuk be őket. A vetőedényt helyezzük meleg, világos helyre. A magasabb páratartalom megtartására használhatunk átlátszó fedelet vagy mini üvegházat. Naponta rövid időre szellőztessük. A közeg végig legyen enyhén nyirkos, de ne álljon vízben. A kelés megindulása után fokozatosan növeljük a szellőztetést. Amikor a palánták megerősödtek, a fedést teljesen eltávolíthatjuk.
Várható csírázási idő Megfelelő előkezelés, meleg és nedvesség mellett az első magok akár viszonylag gyorsan is megindulhatnak. Gyakorlati körülmények között 1–4 hetes csírázási idővel érdemes számolni.
A megfelelően megsértett maghéjú magoknál rendkívül gyors, akár néhány napos csírázás is lehetséges, míg az előkezeletlen magok lényegesen lassabban és kisebb arányban csírázhatnak.
A csírázás sebességét befolyásolja:
a maghéj előkezelése, a mag frissessége, a hőmérséklet, a közeg nedvessége, a vetés mélysége, valamint az egyes magok természetes nyugalmi állapota.
A vetést ezért akkor se dobjuk ki azonnal, ha egyes magok később kelnek ki.
Palánták kezelése A frissen kikelt selyemakác gyors fejlődésre képes, de kezdetben érzékeny a túlöntözésre.
Helyezzük nagyon világos helyre, de a friss palántákat ne tegyük egyik napról a másikra erős déli napsütésbe.
Amikor már több valódi levéllel rendelkeznek, fokozatosan növelhetjük a fény mennyiségét.
Különösen fontos, hogy az átültetés során ne sérüljön a fejlődő főgyökér.
A palántákat fokozatosan szoktassuk:
az erősebb napfényhez, a kültéri levegőhöz, a szélhez, a nagyobb nappali–éjszakai hőingadozáshoz.
Fiatal növényeket az első évben biztonságosabb fagymentesen vagy erős fagytól védetten teleltetni.
Metszés, kezelés és átültetés Metszés A selyemakác nem igényel rendszeres erős metszést.
Fiatal korban azonban alakító metszéssel segíthetjük egy szép, stabil törzs és korona kialakulását.
Távolítsuk el:
az elfagyott hajtásrészeket, a sérült ágakat, az egymást keresztező vesszőket, a száraz vagy beteg részeket.
Erősebb metszést lehetőleg tavasszal, a komoly fagyok elmúltával végezzünk.
Az idős fáknál kerüljük a szükségtelenül nagy sebek kialakítását.
Átültetés A fiatal, cserépben nevelt növényeket szükség esetén évente ültessük át.
Az új cserép ne legyen indokolatlanul nagy; általában az előzőnél 3–5 cm-rel nagyobb átmérőjű edény megfelelő.
Mivel a selyemakác fiatalon erős főgyökeret fejleszthet, előnyösebb a kissé mélyebb cserép.
A végleges kerti hely kiválasztását gondoljuk át alaposan, mert kifejlett állapotban széles koronájú fává válhat.
Gyakori problémák és megoldások
A selyemakác alapvetően könnyen nevelhető növény, de a magvetés és a fiatal növények gondozása során néhány jellegzetes probléma előfordulhat. Az alábbi táblázat segít a tünetek gyors felismerésében és kezelésében.
Jelenség
Lehetséges ok
Megoldás
A magok nem csíráznak
A kemény maghéj nem engedi be megfelelően a vizet.
Vessük újra előkezelt maggal: alkalmazzunk meleg vizes, 12–24 órás áztatást vagy óvatosan vékonyítsuk el a maghéjat finom csiszolópapírral.
A mag penészedik
Túl nedves vetőközeg, kevés szellőzés vagy túl mély vetés.
Csökkentsük a nedvességet, naponta szellőztessük a mini üvegházat, és használjunk tiszta, laza, jó vízáteresztő vetőközeget.
A friss palánta kidől
Palántadőlés, túl nedves és levegőtlen közeg.
Mérsékeljük az öntözést, növeljük a szellőzést, és használjunk steril vagy jó minőségű palántaföldet perlittel lazítva.
Sárgulnak a levelek
Túlöntözés, rossz vízelvezetés vagy tartósan levegőtlen gyökérzóna.
Öntözés előtt hagyjuk a felső talajréteget kissé kiszáradni. Ellenőrizzük, hogy a cserép alján akadálytalanul el tud-e távozni a felesleges víz.
Lankadnak a levelek
Kiszáradás, különösen nyári hőségben vagy cserépben nevelt növénynél.
Ellenőrizzük a talaj nedvességét. Ha kiszáradt, alaposan öntözzük át, majd hagyjuk a felesleges vizet kifolyni.
Lassú, megnyúlt növekedés
Kevés fény, túl hűvös környezet vagy tápanyaghiány.
Helyezzük fokozatosan naposabb helyre. Aktív növekedés alatt mérsékelten tápoldatozhatjuk, de kerüljük a túlzott nitrogénadagolást.
Nem virágzik
A növény még fiatal, kevés közvetlen napfényt kap vagy túl erősen vissza lett metszve.
Biztosítsunk teljes napos fekvést és elegendő időt a növény fejlődésére. Magról nevelt példányok virágzási ideje egyedenként eltérhet.
Elfagynak a hajtásvégek
Fiatal növény, erős téli fagy, hideg szél vagy nem megfelelően beérett hajtások.
Az első teleken védjük a tövet és szükség esetén a koronát. A károsodott hajtásokat tavasszal, az új növekedés megindulása után metsszük vissza az egészséges részig.
Barnuló, száradó levélszélek
Átmeneti kiszáradás, erős forróság vagy frissen átültetett növény stressze.
Tartsuk egyenletesebben a talaj nedvességét. Frissen ültetett növény esetén különösen fontos a rendszeres, mélyreható öntözés.
Egész ágak hirtelen hervadnak
Gyökérprobléma vagy edénynyalábokat érintő betegség is állhat a háttérben.
Ellenőrizzük a talaj vízelvezetését és a gyökérzónát. Az elhalt ágakat egészséges részig vágjuk vissza, a metszőeszközt pedig használat után fertőtlenítsük.
Tipp: A selyemakác nevelésénél a legtöbb probléma elkerülhető napos fekvéssel, jó vízáteresztő talajjal és megfelelő öntözéssel. Magvetéskor a siker kulcsa a kemény maghéj előkezelése és a stabil, meleg csíráztatási hőmérséklet.
Teleltetés A selyemakác fagytűrő képessége az életkor előrehaladtával javul, de a fiatal példányok jóval érzékenyebbek.
Magyarországon végleges kiültetéséhez válasszunk:
napos, déli vagy délnyugati, hideg széltől védett, gyorsan felmelegedő, jó vízelvezetésű helyet.
Fiatal növények Az első 1–3 télben érdemes a tövet vastag mulcsréteggel védeni.
A törzset és a fiatal koronát szükség esetén légáteresztő téli fátyolfóliával vagy jutával is körbevehetjük.
Dézsában nevelt fiatal növény esetében a gyökérlabda sokkal gyorsabban átfagy, mint szabadföldben. A cserepet ezért védjük különösen gondosan, vagy teleltessük hűvös, védett helyen.
Kifejlett növény Jól begyökeresedett fa már sokkal ellenállóbb lehet, azonban különösen kemény tél után előfordulhat az ágak visszafagyása.
A károsodott részeket csak tavasszal, az új hajtások megjelenése után érdemes véglegesen visszametszeni, amikor már pontosan látható, meddig él a vessző.
Fontos tudnivaló A selyemakác hosszú életű, kemény héjú magokat fejleszt, ezért kedvező körülmények között önvetés is előfordulhat.
A magokat és a hüvelyterméseket ne tekintsük élelmiszernek ; az értékesített vetőmag kizárólag növénynevelési célra szolgál.
A végleges ültetési hely kiválasztásakor számoljunk a későbbi széles koronával. Ne ültessük közvetlenül épület, kerítés vagy olyan terület mellé, ahol egy több méter széles fa később problémát okozhat.
Gyakori kérdések Nevelhető lakásban is? Fiatal növényként rövidebb ideig igen, de hosszú távon nem szobanövény. Sok fényt, teljes napsütést és természetes téli nyugalmi időszakot igényel.
Kiültethető a kertbe? Igen. Magyarországon napos, meleg, jó vízelvezetésű és lehetőleg széltől védett fekvésbe ültessük. Fiatal példányait az első teleken védeni ajánlott.
Mikor várható az első virágzás? Optimális körülmények között viszonylag fiatalon virágzó fa. Az RHS szerint a megfelelően fejlődő magoncok akár körülbelül 3 éves kortól is virágozhatnak, de magról nevelt növények között jelentős egyedi eltérés lehet.
Kell hozzá különleges csíráztató? Nem. Egy meleg, világos ablakpárkány vagy mini üvegház is megfelelő lehet, ha stabil hőmérsékletet és egyenletes nedvességet tudunk biztosítani.
Muszáj áztatni a magokat? Nem feltétlenül, de erősen ajánlott az előkezelés . A selyemakác kemény maghéja természetes csírázási akadályt jelent, ezért meleg vizes áztatással vagy óvatos skarifikációval jelentősen gyorsítható a folyamat.
Milyen gyorsan nő? Fiatal korban megfelelő napfény, hő és vízellátás mellett gyors növekedésre képes. A fejlődés ütemét a talaj, a mikroklíma, az öntözés és a tél erőssége is jelentősen befolyásolja.
Dézsában is tartható? Igen, fiatalon több évig tartható nagyobb dézsában, megfelelő metszéssel pedig mérete is korlátozható. Hosszú távon azonban szabadföldben tud igazán szép koronát kialakítani.
A csomag tartalma 5 db Albizia julibrissin – Perzsa selyemakác mag
A magokat gondosan csomagolva küldjük. A természetes csírázási eltérések miatt minden mag egyedi ütemben indulhat fejlődésnek.
A sikeres keléshez különösen fontos:
a kemény maghéj megfelelő előkezelése, a stabil meleg, az enyhén nedves, levegős vetőközeg, valamint a türelem.
Ehhez ajánljuk
Jiffy tőzegkorong vagy minőségi palántaföld kókuszrost perlit vagy vermikulit mini üvegház mélyebb palántanevelő cserép gyökérnevelő „root trainer” növénylámpa korai vetéshez digitális hőmérő téli fátyolfólia fiatal növények védelméhez 
