PAULOWNIA TOMENTOSA - Császárfa mag - 5 db mag/csomag A Paulownia tomentosa , közismert nevén Császárfa , a Paulowniaceae családba tartozó, lombhullató díszfa. Kelet- és Közép-Kínában őshonos, természetes élőhelyén napos, meleg fekvésű területeken fejlődik. Nagy mérete, rendkívül dekoratív lombozata és a lombfakadás előtt megjelenő, harang alakú virágai miatt világszerte ismert különlegesség. Gyors növekedésű: jó talajon, elegendő víz és napfény mellett egyetlen szezon alatt látványosan megnyúlhat. Kifejlett korában nagy koronát nevel, ezért elsősorban tágas, napos kertbe ajánlott. A faj legnagyobb díszértékét az óriási, bársonyos tapintású levelek és az április–május körül nyíló, kellemes illatú, halványlila virágbugák adják.
A Császárfa teljes napos, jó vízelvezetésű, védettebb fekvésben fejlődik a legszebben.
Gyors áttekintés
Növekedési forma
Gyors növekedésű, lombhullató díszfa
Várható méret
Általában 8–12 m magas, széles koronával; nagyobb kertbe ajánlott
Fényigény
Teljes nap, meleg és lehetőleg széltől védett fekvés
Ideális hőmérséklet
Csíráztatáshoz 20–25 °C, aktív növekedéshez 20–30 °C
Vízigény
Fiatalon közepes–magas; a pangó vizet kerülni kell
Talajigény
Mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talaj
Csírázási idő
Általában 2–4 hét, megfelelő fény és meleg mellett
Csíráztatás nehézsége
Közepes – az apró magokat felszínre kell vetni, nem szabad betakarni
Teleltetés
Kifejlett korában télálló; fiatal növényként az első 1–2 télen tővédelem ajánlott
Fontos tudnivaló
Nagy helyigényű, erősen növő fa; természetközeli terület mellé nem ajánlott
Miért különleges?
Látványosan nagy levelek – a szív alakú, finoman molyhos levelek gyakran 20–30 cm-esek, fiatal, erőteljes hajtásokon ennél jóval nagyobbra is nőhetnek. Illatos tavaszi virágzás – a lombfakadás előtt megjelenő, halványlila, tölcséres-harang alakú virágok egzotikus, mediterrán hangulatot adnak a kertnek. Gyors fejlődés – megfelelő körülmények között rövid idő alatt impozáns méretű díszfává válhat. Trópusi hatás magyar kertben is – óriási lombjával olyan látványt ad, mintha egy melegebb égövi kert részlete lenne. Kétféleképpen nevelhető – hagyományos koronás fává alakítható, vagy erősebb visszavágással nagy levelű, bokros lombozatnövényként is tartható.
Tartása és nevelése Fényigény A Császárfa kifejezetten napkedvelő . A legerőteljesebb növekedéshez és a későbbi virágzáshoz napi legalább 6–8 óra közvetlen napfény ajánlott.
Fiatal palántaként még érzékenyebb lehet a hirtelen, egész napos perzselő napsütésre, ezért az első kiültetés utáni időszakban fokozatosan szoktassuk a teljes naphoz. Kifejlett példányként már a teljes napos helyet kedveli.
Árnyékban a hajtások megnyúlnak, a levélzet ritkábbá válhat, a virágzás pedig gyengébb vagy elmaradhat.
Hőmérséklet Aktív növekedési időszakban a 20–30 °C közötti meleg kedvez számára. A nyári hőségben jól fejlődik, amennyiben a gyökérzónája nem szárad ki tartósan.
A faj kerti körülmények között télálló, de a fiatal példányok még érzékenyebbek lehetnek a tartós, erős fagyra és a hideg, szeles fekvésre. A fás részek általában jobban átvészelik a telet, mint a virágrügyek: kemény vagy késő tavaszi fagyok után a virágzás egy adott évben elmaradhat. 1–2 télre ajánlott a tövet vastag lomb-, kéreg- vagy mulcsréteggel védeni.
Öntözés A frissen kikelt palánták és a fiatal, kiültetett Császárfák rendszeres öntözést igényelnek.
Magvetéskor: a vetőközeg maradjon egyenletesen enyhén nyirkos, de ne álljon benne víz. Fiatal cserepes növényként: akkor öntözzük, amikor a föld felső 1–2 cm-e már kezd kiszáradni. Kiültetés után: az első két szezonban aszályos időben alaposan öntözzük át a gyökérzónát. Idősebb faként: mérsékelten szárazságtűrőbb, de hosszú nyári szárazságban meghálálja a mély, ritkább öntözést.
A pangó vizet, tömörödött és folyamatosan átnedvesedett talajt rosszul viseli. A gyökérzet egészsége szempontjából mindig fontos a jó vízelvezetés.
Páratartalom A Császárfa nem igényel magas páratartalmat. Normál kerti levegőn jól fejlődik, ezért lakásban vagy párásítóval történő nevelésre nincs szüksége.
A mini üvegház vagy átlátszó fedél csak a csíráztatás első szakaszában hasznos. Kelés után a palántákat fokozatosan szellősebb környezethez kell szoktatni, különben könnyebben megjelenhet a penész vagy a palántadőlés.
Talaj és cserép A Császárfa számára a mélyrétegű, jó szerkezetű, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talaj az ideális. A kötött, tömörödött, állandóan nedves agyagban gyengébben fejlődhet.
Ajánlott palántaföld-keverék:
2 rész minőségi virágföld vagy palántaföld, 1 rész érett komposzt vagy jó minőségű kerti föld, 1 rész perlit, durvább homok vagy finom szemcsés pumice.
A palántákat kezdetben mélyebb aljú cserépben érdemes nevelni, mert gyors fejlődésük miatt hamar átszőhetik a kisebb edényt. Mindig legyen vízelvezető nyílás a cserép alján.
Hosszú távon nem ideális dézsás vagy balkonláda-növény: a Császárfa nagy gyökérzetet és sok helyet igényel. Cserépben főként palántakorban vagy átmenetileg tartható.
Tápanyag-utánpótlás A gyors növekedéshez a fiatal Császárfa meghálálja a mérsékelt, rendszeres tápanyag-utánpótlást.
Márciustól júliusig: 3–4 hetente adható kiegyensúlyozott, általános tápoldat a cserepes növényeknek. Kiültetett példánynál: tavasszal dolgozzunk a talaj felszínébe érett komposztot vagy lassú feltáródású tápanyagot. Augusztus után: nitrogénben gazdag tápoldatot már ne adjunk, hogy a hajtásoknak legyen idejük beérni a tél előtt.
A túlzott tápoldatozás laza, fagyérzékeny hajtásokat eredményezhet, ezért inkább kisebb adagokkal dolgozzunk.
Magvetés és csíráztatás Előkészítés A Császárfa magjai nagyon aprók és könnyűek. Vetés előtt nem szükséges áztatni, karcolni vagy forró vízzel kezelni őket.
A sikeres csírázáshoz fényre, állandóan enyhén nedves közegre és melegre van szükségük. A magokat ezért ne fedjük le földdel.
Csíráztatáshoz használjunk tiszta, laza, finom szerkezetű közeget.
Ajánlott keverék:
2 rész finom palántaföld vagy kókuszrost, 1 rész perlit, opcionálisan kevés vermikulit.
A közeg legyen nedves, de ne sáros. A túlöntözés a nagyon apró magok és friss csíranövények egyik leggyakoribb ellensége.
Vetés mélysége Vetési mélység: 0 mm – csak felszínre vetés.
A magokat szórjuk a nedves vetőközeg felszínére, majd nagyon finoman nyomjuk hozzájuk. Ne takarjuk be földdel, homokkal vagy vastag vermikulitréteggel, mert a fény hiánya jelentősen ronthatja a csírázást. A csíráztatási hőmérséklet: 20–25 °C Fény: világos hely vagy növénylámpa Páratartalom: átlátszó fedéllel kezdetben magasabb, de rendszeres szellőztetés szükséges.
Csíráztatási lépések
Töltsünk tiszta vetőtálcát vagy kisebb cserepet enyhén nyirkos vetőközeggel. Simítsuk el a talajfelszínt, de ne tömörítsük keményre. Szórjuk a magokat a felszínre egymástól néhány centiméter távolságra. Finoman nyomjuk a magokat a közeghez, de ne fedjük be őket. Permetezővel óvatosan nedvesítsük át a felszínt. Fedjük átlátszó fedéllel, fóliával vagy mini üvegházzal. Tegyük 20–25 °C-os, világos helyre. Naponta röviden szellőztessük, és ellenőrizzük, hogy a közeg ne száradjon ki. Kelés után fokozatosan, 5–7 nap alatt szoktassuk a palántákat a fedél nélküli levegőhöz.
Várható csírázási idő Megfelelő körülmények között a csírázás általában 2–4 hét, megfelelő fény és 20–25 °C mellett, de az egyes magok eltérő ütemben kelhetnek.
A csírázás sikerét elsősorban az alábbiak befolyásolják:
az állandó meleg, a megfelelő fény, az egyenletes, de nem túlzott nedvesség, a tiszta, penészmentes vetőközeg.
Ha 4 hét után még nincs kelés, a vetést ne dobjuk ki azonnal: tartsuk továbbra is világos, enyhén nedves és meleg helyen.
Palánták kezelése A friss Császárfa palánták kezdetben aprók, de hamar gyors növekedésbe kezdenek. A kelés utáni időszakban a legfontosabb az egyenletes fény, a túlöntözés elkerülése és a fokozatos szellőztetés.
Amikor a palánták már legalább 2–4 valódi levelet fejlesztettek, óvatosan átültethetők külön cserepekbe. A gyökereket lehetőleg ne sértsük meg, és az új cserép legyen mélyebb, mint széles.
A fiatal növényeket fokozatosan szoktassuk:
az erősebb napfényhez, a szabad levegőhöz, a szélhez, a hűvösebb éjszakákhoz.
Kültérre csak akkor kerüljenek, amikor a fagyveszély már elmúlt. Magyarországon ez általában május második felétől biztonságosabb, de hűvösebb térségekben érdemes az aktuális időjárást figyelni.
Metszés, kezelés és átültetés Metszés A Császárfa metszésének módja attól függ, hogy a cél a virágzó faforma vagy az óriás levelű, erőteljes lombozat .
Virágzó fa nevelése A virágrügyek az előző szezonban, őszre alakulnak ki, majd áttelelnek. Ezért az őszi vagy tél végi erős visszavágás jelentősen csökkentheti, illetve teljesen el is veheti a következő tavaszi virágzást. Idősebb példányokon csak az elszáradt, beteg, sérült vagy egymást keresztező ágakat távolítsuk el. Az alakító metszést lehetőleg virágzás után végezzük.
Óriás levelű lombozatnövény nevelése Ha nem a virágzás, hanem a látványosan nagy levélzet a cél, a fát késő télen vagy nagyon kora tavasszal erősebben vissza lehet vágni. Ilyenkor nagy, erőteljes új hajtásokat és különösen nagyméretű leveleket hozhat, de abban az évben jellemzően nem virágzik.
A fiatal példányokat évente, tavasszal érdemes nagyobb cserépbe ültetni, amíg ki nem kerülnek végleges helyükre.
A kiültetés ideális ideje:
tavasszal, a fagyveszély elmúltával, vagy kora ősszel, amikor a talaj még meleg.
A végleges hely kiválasztásakor hagyjunk bőséges teret a későbbi koronának. Ne ültessük közvetlenül épület, terasz, keskeny járda, légvezeték vagy más nagy fa mellé.
Teleltetés A Császárfa Magyarországon kerti nevelésre alkalmas, de a fiatal növények első telei fokozott figyelmet igényelnek.
Az első 1–2 évben:
takarjuk a tövet 8–15 cm vastag lombbal, fakéreggel vagy komposzttal, a fiatal törzset szükség esetén légáteresztő fátyolfóliával védhetjük, kerüljük a hideg, mély fekvésű, fagyzugos helyeket, ősszel már ne ösztönözzük erős nitrogénes tápoldatozással az új hajtásképződést.
Idősebb, jól begyökeresedett példányai általában jobban viselik a telet, de a virágrügyek fagykárt szenvedhetnek. Emiatt előfordulhat, hogy a fa egészségesen kihajt tavasszal, mégsem virágzik látványosan az adott évben.
Fontos tudnivaló:
A Paulownia tomentosa nagytermetű és erősen terjedőképes faj. Toktermései sok, széllel is terjedő magot hozhatnak, emellett a gyökérzetből is képezhet sarjakat. Egyes régiókban inváziós kockázatú díszfaként tartják számon, ezért:
ne ültessük erdőszél, patakpart, természetes gyep vagy védett természeti terület közelébe; a felnyílás előtt távolítsuk el a felesleges tokterméseket; rendszeresen húzzuk ki vagy ássuk ki a nem kívánt magoncokat; a nagy korona és a gyors növekedés miatt csak megfelelő méretű kertbe ültessük; szeles helyen számolni kell az ágak sérülésének, törésének nagyobb kockázatával.
A növény nem ismert mérgező díszfaként, de termése nem fogyasztásra való!
Gyakori kérdések Nevelhető lakásban is? Csak rövid ideig, palántakorban. A császárfa gyorsan nagyra nő, ezért hosszú távon nem szobanövény, és még nagy dézsában is csak átmenetileg tartható.
Kiültethető a kertbe? Igen, napos, tágas és lehetőleg széltől védett kertbe kiültethető. Fiatalon az első teleken érdemes védeni a tövét.
Mikor várható virágzás? Magvetésből nevelt példányoknál megfelelő körülmények között általában 4–8 éves korban várható az első virágzás, de ez erősen függ a nyári melegtől, a növény fejlődésétől és a téli rügykárosodástól. Kedvező körülmények között korábban is virágozhat.
Kell hozzá különleges csíráztató? Nem feltétlenül, de mini üvegházban vagy átlátszó fedeles vetőtálcában könnyebb egyenletes nedvességet biztosítani. A legfontosabb a világos hely, a 20–25 °C körüli hőmérséklet és az, hogy a magokat ne takarjuk be földdel.
Mennyi idő alatt nő meg? Fiatal korában gyors növekedésű. Jó talajon és napos helyen már néhány év alatt látványos méretű növénnyé válhat, de a végleges faforma kialakulása hosszabb időt igényel.
Miért nem virágzik a császárfám? A leggyakoribb ok az erős tél végi metszés, az árnyékos hely, a fiatal életkor vagy a téli–tavaszi fagykár. A virágok az előző évben kialakult rügyekből nyílnak.
